Az Apostol együttes története 1970 nyarán kezdődött.
Az alapító diákok éppen komolyzenei tanulmányokat
folytattak a Zenegimnáziumban, illetve a Zeneakadémián.
A hatvanas évek beat mozgalma a komolyzenei tanulmányokat végző
fiatalokat is "megfertőzte". Németh Zoltán, az együttes
vezetője a "konziban" (ahogy a zenegimnáziumot nevezték)
egy osztályba járt Presser Gáborral, Mihály Tamással
? akinek később kulcsszerepük lett a magyar rockzene történetében.
A szünetekben lelkendezve játszották egymásnak a Szabad
Európa Rádióban vagy a Luxemburgi Rádióban
előző nap hallott új dalokat. Az új zenére fogékony
tagokból, muzsikustársakból alakult meg tehát az
Apostol együttes. Bár akkor csak némi ösztöndíj-kiegészítés
lebegett a szemük előtt, amikor ideiglenes működési engedéllyel
Balatonföldváron, a Balatongyöngye étteremben elkezdtek
játszani a következő összeállításban:
Németh Zoltán (zongora, zenekarvezető), Debreceni László
(basszusgitár), Deák János (szaxofon), kozma András
(gitár), Szalánczy Ferenc (harsona), Peterdi Mihály (dob).
A SIKERES FOLYTATÁS
A sikeres nyár után a fiúk egy része úgy
gondolta: folytatni kellene a zenekaros munkát a tanulmányok mellett
is. Az első tagcserére ekkor került sor, se 1979. őszéig
még annyi változás történt, hogy az Apostol
talán a "legváltozatosabb összetételű zenekar"
nem hivatalos titulusa is megillette volna a magyar könnyűzenei életben.
1970. őszén került a zenekarba Deák Béla (gitár),
és a dobos poszton is csere történt: attól kezdve
Nagy Béla adta a ritmikus alapot. Hamarosan sikerültszert tenni
önálló klubokra is, előbb a Fővárosi Tanács
Gerlóczy utcai klubját, majd a Műszaki Egyetem Vár-klubját
szerezték meg, melyek éveken keresztül a zenekar törzshelyei
voltak. 1970. őszén országos könnyűzenei fesztivált
hirdettek, melynek döntőjét 1971. májusában Salgótarján
rendezte. A sikeres megmérettetés érdekében két
"tapasztalt" profit, külföldet is megjárt zenészt
vettek be a zenekarba: 1970. decemberében Deák Mihályt
(dob), 1971. januárjában Deseő Attilát (szaxofon). A salgótarjáni
döntő megnyerése után a már "profivá"
vált zenekar elindult a közönség meghódításához
vezető úton. Győztes számaikból - Németh Zoltán
- Nagy Béla: A cirkuszi kikiáltó és Németh
Zoltán: Az esti utcán című dalából - kislemez
készült. Még azon a nyáron felléphettek Georgie
Fame és Alan Price kisstadionbeli koncertjén. Ekkorra már
egyértelműen kialakult a zenekar saját stílusa. Magyar
jazzrockot játszottak a nagy példaképek, a Chicago és
a Blood, Sweat and Tears hangzására és igényességére
törekedve. Az iskolai tanulmányokkal való egyeztetés,
illetve a zenei célok változtatása miatt újabb tagcserékre
került sor: 1971. szeptemberében Deák Béla helyett
Lifka Mihály (trombita) csatlakozott az együtteshez, majd decemberben
Makrai Pál (gitár) váltotta fel Kozma Andrást. Ebben
az összeállításban egy évig muzsikáltak
együtt. Ezalatt készült el a második kislemez Németh
Zoltán és Tardos Péter Vándor, milyen az út
és a Ki lehet a párja? című számaival.
KÜLFÖLD, ÚJABB TAGCSERÉK
A hetvenes évek elején nehéz volt "profi"
erősítőkhöz és hangszerekhez jutni Magyarországon.
Így aztán a zenekar külföldi munkalehetőség után
nézett, melynek a bevételéből akarták mindezt előteremteni.
A munkalehetőséget az NSZK, Svájc és Svédország
kínálta. A turné sikere érdekében újabb
változtatásokra volt szükség a zenekarban. Mindenekelőtt
három énekesnő - Magay Klementina, Kassai Katalin, és Babits
Marcella - színesítette a csapatot és gazdagította
a hangzást, de a szaxofonos és a trombitás posztján
is változás történt: Gábor István és
Nagy József lettek az új tagok. 1972. szilveszterén kezdett
a zenekar Németországban játszani, és 1973. májusában
fejezte be a turnét Svédországban. Ekkor már a "jó
magyar zenekarokhoz" híven ellentétek is kialakultak a csapatban
- főleg a stílus, és a "hogyan tovább?" kérdésekben.
Ráadásul Nagy József (trombita) Svájcban lemaradt
a társaitól. Ezzel egy időre el is zárta a további
külföldi szereplés lehetőségét a zenekar elől.
A Belügyminisztérium a hazatérőket büntette. Szalánczy
Ferenc (harsona) úgy döntött, hogy a Magyar Állami Operaházban
folytatja a zenélést. Debreceni László (basszusgitár)
új zenekarral indult külföldre szerencsét próbálni.
Az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar közízlés
alacsonyan értékeli a jazzrockot. Az ORI, a Rádió,
a lemezgyár kezdeti bíztatásai addigra hitelüket vesztették.
Újabb tagcserék történtek: a külföldön
maradt Nagy József helyett 1973. májusában Csiba József
(trombita), szeptemberben Szalánczy Ferenc helyett Pete László
(harsona) került az együttesbe, Debreceni László helyett
visszajött Kozma András (basszusgitár). 1973. végén
csatlakozott a csapathoz Meződi József (ének), aki a későbbiekben,
nagyban meghatározta a zenekar stílusát. Még abban
az évben elkészült egy újabb kislemez: Németh
Zoltán és Tardos Péter Hívj fel, valamint Németh
Gábor és Makrai Pál Visszatér című számaival.
ZENEI KETTŐSSÉG
A zenekar műsorában egyre jobban szétvált a jazz és
az "emészthetőbb" zene. Az úgynevezett hagyományos
koncerteken populárisabb zenét játszottak. A hazai és
külföldi jazzfesztiválokon viszont hangszeres kompozíciókkal
vett részt a csapat. A stiláris elkülönülés
első átütő sikerű dala 1974-ben Németh Gábor - Szenes
Iván: Okosabban kéne élni című dala. Még
ugyanabban az évben Meződi József is bemutatkozik egy dallal,
amelyben egy országot ejt ámulatba sajátos hangszínű
magas hangjával. A dal Németh Zoltán és Bukó
Gábor szerzeménye: Sír a harang. 1974. májusában
a "jazzvonal" is méltónak bizonyult hírnevére:
a Csehszlovákiában rendezett nemzetközi jazzfesztiválon
"Európai Extraklasszis" elismerést nyert a zenekar,
Németh Zoltán pedig A jó, a gonosz és az ember című
kompozíciójáért megkapta az I. díjat, valamint
a legjobb hangszerelés díját. Makrai Pál, aki az
Okosabban kéne élni című dalt vitte sikerre, 1974. júniusában
átigazolt Koncz Zsuzsa éppen megalakuló kísérőzenekarához,
a Korálhoz. Vele ment Kozma András is. Helyükre Felkai Miklós
(gitár) és Heilig Gábor (basszusgitár) került.
LEMEZEK, DÍJAK ÉS SIKEREK
1975: a Made in Hungary dalfesztiválon Németh Gábor
és Szenes Iván Nehéz a boldogságtól búcsút
venni számával Meződi József, mint énekes szinte
berobban a hazai könnyűzenébe, és a zenekar egyértelmű
országos népszerűségre tesz szert.
1976: Deák Mihály helyett Veszelinov András (dob),
Heilig Gábor helyett Gombos Géza (basszusgitár), Csiba
József helyett Kovács János (trombita) kerül az együttesbe.
1976: a Made in Hungary dalfesztiválon újabb hatalmas
sikert arat Németh Zoltán és Szenes Iván Homokvár,
légvár, kártyavár című dala.
1974-től folyamatos külföldi szereplések: NDK, Bulgária,
Szovjetunió, Csehszlovákia, Finnország, stb.
1977: Fényes Szabolcs - Szenes Iván: A legtöbb
ember, Bakos Géza - Bradányi Iván: Búcsúzik
a nyár a nagy sikerek.
1978: az első nagylemez A létrán címmel (aranylemez
lett).
1979: végleg távoznak a jazz-irányzat hívei.
Az együttest ezután hatan alkotják: Németh Zoltán,
Meződi József, Pete László, Veszelinov András, Baranski
László (gitár), Szaniszló Lajos (trombita).
1980: apostol 2 - Vágyak című nagylemez (aranylemez
lett). Legismertebb dalai: Nem tudok élni nélküled; Eladó
kiadó most a szívem. Augusztustól novemberig az Egyesült
Arab Emirátusokban vendégszerepel az együttes.
1981: Várkonyi Mátyásnak, a Rockszínház
igazgatójának megkeresésére a zenekar betagozódik
a színház világába, nevezetesen a Rockszínház
állandó zenekara lesz. Meződi József különböző
színházi szerepeket kap.
1984: Számtan című nagylemez. Veszelinov András
helyett Szabó Ferenc (dob) kerül a zenekarba. Az együttes az
évek során belefárad abba, hogy az egyértelmű népszerűség
ellenére állandó támadások érik a
slágerzenéje miatt. Fokozatosan a színházi világ
felé fordul. Soha nem oszlott fel, tagjai mindvégig aktív
zenészként működtek. A Rockszínház lemezein
- Sztárcsinálók, Evita, Jézus Krisztus Szupersztár,
Nyomorultak, Miss Saigon, Sakk, Anna Karenina, Krónikás, Bábjátékos
- az Apostol zenészei játszottak.
1998 decemberében az egyre növekvő érdeklődés
hatására az együttes kiad egy válogatást a
régi slágerekből, újra hangszerelve és énekelve
a dalokat. Az album címe: Nehéz a boldogságtól búcsút
venni (Warner-Magneoton). Néhány hét alatt aranylemez,
1999 októberére pedig platinalemez lett.
1999. március 19-20.: nagysikerű koncertet ad az Apostol a
Budapest Sportcsarnokban. Vendégük: Demis Roussos, a görög-amerikai
Meződi. Ezen a napon jelenik meg új hangzó anyaguk is, mely vadonatúj
dalokat tartalmaz: "Ne felejts el soha szeretni" címmel (Warner?Magneoton).
Még 1999 júliusában boltokba kerül a Budapest Sportcsarnokban
tartott koncert anyaga dupla albumon (Warner-Magneoton). A zenekar azóta
folyamatosan koncertezik. 2004 októberében pedig visszatért.
Nem is akárhogy. Folyt. köv...
... és mindez képekben ...
1970-ben így kezdtek
Balatonföldváron: Németh Zoltán, Peterdi Mihály, Debreceni László,
Szalánczy Ferenc, Kozma András, elöl: Deák
János >>>
Az 1972-es, profivá váló
együttes: Deák Mihály, Szalánczy Ferenc, Deseő Attila Németh Zoltán,
Lifka Mihály elöl: Debreceni László és Makrai
Pál <<<
1973 áprilisában
Stockholmban: Szalánczy Ferenc, Nagy József, Gábor István Kassai
Katalin, Magay Klementina, Debreceni László, Babits Marcella, Németh
Zoltán, elöl: Makrai Pál és Deák
Mihály >>>
1975-ben, változások után és
előtt: Felkai Miklós, Pete László, Németh Zoltán Csiba József, Deák
Mihály, Gábor István, elöl: Meződi József és Heilig
Gábor <<<
1979-ben, a népszerűség csúcsánképes
levelezőlapokra is rákerültek: Baranski László, Pete László, Meződi
József, Szaniszló Lajos, Németh Zoltán, elöl: Veszelinov
András >>>
Az együttes 1984-ben, mielőtt a színpad
helyett a zenekari árkot választotta: Szaniszló Lajos, Szabó Ferenc, Németh Zoltán, Baranski
László, Pete László, elöl: Meződi
József <<<
1999-ben újra a
színpadon: Baranski László, Pete László,Németh Zoltán, Szabó Ferenc,
Szaniszló Lajos, és elöl: Meződi
József >>>